állító: jelentheti az állítást kérőt és az állításvezetőt is.
a két jelentés vegyes használata gyakran kelt kisebb-nagyobb zavart.
bábus állítás: az egyéni állítás egyik formája. A családtagokat és helyzetüket kis bábuk
jelzik. Lásd még: egyéni állítás, horgonyos állítás.
családállítás (családfelállítás): általános gyógyító és problémamegoldó módszer.
Alapja az a megfigyelés, hogy számos probléma,
betegség, konfliktus eredete bővebb családunk, felmenőink
életében található. A munka célja e rejtett összefüggések
feltárása, és a rend helyreállítása. Ha az utóbbi sikerül, az konkrét változást,
enyhülést, gyógyulást hoz. A családállítás általában csoportban zajlik, de végezhető egyénileg is. Lásd
egyéni állítás.
családi lélek: az állítás azon a megfigyelésen alapul, hogy
a nagycsalád tagjait igen erős, az érzelmektől független, nem tudatos lelki szálak kötik össze, sokszor
nemzedékeken átívelően. E kötelékek rendszerének neve
a családi lélek. Egységként működik: be nem gyógyult sérülése, traumája
valamely élő családtag személyes gondjaként, betegségeként jelenik meg,
a tapasztalatok szerint a legsúlyosabb történések esetén is legfeljebb hetedíziglen.
Az ennél régebbi tragédia már nem hat a jelenre.
egyéni állítás: a családállítás azon formája, amelyben csak az állításvezető és a
kliens van jelen, nincs csoport. Két fő formája a bábus állítás és a horgonyos állítás.
érkezési sorrend: a családtagok születési sorrendje – az életbe érkezés sorrendje.
Egyben rangsort is jelent, lásd ott.
fedett állítás: a képviselők nem tudják, hogy milyen problémára keres megoldást, gyógyulást
a kliens. Általában a vak állítással kombinálva alkalmazzák.
fenomenológia: eredetileg filozófiai fogalom. A családállítás alapszemlélete,
amely a közvetlen tapasztalat és a megfigyelés
tiszteletén alapul. Háttérbe szorul, hogy amit tapasztalunk, érthető-e,
megfelel-e várakozásainknak, mi róla az értékítéletünk.
Magára a tapasztalatra koncentrál és ez alapján dolgozik. A családállító félreteszi,
mit gondol az adott helyzetről, problémáról,
megoldásról, és az állítás történéseit figyeli. Nem ő irányítja az állítást, hanem az állítás menete vezeti őt.
Hellinger, Bert: a családállítás német megalkotója. 1925-ben született Anton Hellinger néven.
Többször járt Budapesten.
Hellinger-terápia: lásd családállítás.
horgonyos állítás: az egyéni családállítás egyik formája. A családtagok helyét
papírlap, lábbeli vagy más tárgy jelzi. Mind a kliens mind az állításvezető beállhat
bármely családtag képviseletébe.
hűség: a családhoz fűző kötelék egyik összetevője. A másik a szeretet.
E kettő a sorsátvétel mozgatórugója.
ikervesztés: gyakori, hogy a méhben ikrek kezdenek fejlődni, de közülük csak egy marad életben,
a másik vagy a többi elhal. A családállítások tanúsága szerint ez alapvető jelentőségű veszteség a túlélő
életében, és számos nehézséget okozhat. Az ikervesztésről általában senki sem tud, sem az anya, sem az orvos, így
az állításban derül ki.
képviseleti érzékelés: az a jelenség, hogy a családállításban részt vevő
csoporttag, képviselő átéli és hitelesen közvetíti a számára teljesen ismeretlen
családtag érzéseit, testi érzeteit.
képviselő: az állításban a kliens családtagjait a jelen levő
csoporttagok jelenítik meg, "képviselik".
Az a feladatuk, hogy közöljék testi érzeteiket, érzéseiket és kövessék a vezető
utasításait.
klasszikus családállítás: a családállítás ismertebb formája, amint
azt Hellinger eredetileg megalkotta. Ebben a munka a képviselők
közlésein és az állításvezető utasításain alapul. Lásd szabad szellemmozgás.
kliens: aki az állítást kéri, akiért a munka zajlik.
megfelelő eredmény: a kliens által az állítás előtt várt változás. Az a remélt változás
a kliens életében, amellyel elégedett lenne a családállítás eredményeképpen.
nehéz sors: a családállítás során figyelembe vett súlyos, tragikus esemény vagy életút.
Mást jelent, mint a hétköznapokban: kifejezetten az élet menetét, rendjét megzavaró,
felborító események tartoznak ide, súlyos betegség, baleset, tragédia, igazságtalanság.
Egy idős családtag természetes halála nem tartozik ide, mert mindez az élet természetes
rendjének része. Idetartozik viszont, ha kisgyerek hal meg, mert ekkor a természetes
rend sérül.
meghajlás: a tisztelet kifejezése a családállításban.
mező: lásd morfogenetikus mező.
morfogenetikus mező: a családállításban gyakran idézett fogalom,
amelyet Hellinger munkájától függetlenül alkotott
Rupert Sheldrake biológus. Ő e fogalommal magyaráz olyan jelenségeket,
ahol racionálisan nem érthető
összefüggések mutatkoznak egyes távoli események között. Ilyen
például a „megérzés”, vagy amikor a kutya már akkor izgatottan várja
váratlanul hazatérő gazdáját, amikor még nem érzékelheti annak közeledtét.
A morfogenetikus mezőt gyakran említik a családállítás tudományos háttereként, ám ez a fogalom éppoly vitatott.
Sheldrake és Hellinger egyetértenek abban, hogy a morfogenetikus mező elmélete összecseng a
családállítás gyakorlatával.
oldó mondat: a családállításban a rend helyreállításának egyik eszköze.
Az oldó mondatot az állításvezető adja a képviselő szájába. Célja, hogy valamilyen, az adott családban fontos
igazságot kimondjon, oldja a feszültséget. A jól sikerült oldó mondat hat a képviselőkre és egy lépést jelent
a rend felé. (A családállításban a képviselők nem beszélhetnek
egymással szabadon. Ennek az az oka, hogy mondandójuk általában hiteles, de
nem segít.)
rangsor: a családállítás szerint aki előbb született a családba, az rangsorban felette áll
a később születetteknek. utóbbiak tisztelettel tartoznak az előbbieknek. A rangsor a
testvérek között is érvényes. Csak rangsorban feljebb álló segíthet, adhat erőt a lejjebb állónak,
visszafelé ez nem lehetséges.
Lásd még: érkezési sorrend
rend: alapvető fogalom a családállításban. A probléma vagy betegség oka a
családi lélek rendjének felborulása. A rend sérülése elakasztja a családot és az
életet tápláló szeretet áramlását, amelyből az életerő fakad. A helyreállított rendben
szabadon áramolhat a szeretet és az erő, és ettől fordul jobbra a kliens élete.
rendszerállítás: a családállítás kiterjesztése más közösségekre, rendszerekre.
A családállítás módszerével mindenfajta közösség, szervezet, rendszer viszonyai
vizsgálhatók, egy lakóközösségtől akár nemzetekig. E módszerek gyűjtőneve a rendszerállítás.
A a családállítás mellett másik fő területe a szervezetállítás.
sorsátvállalás: lásd sorsátvétel.
sorsátvétel: az a jelenség, amikor valaki vagy egészében, vagy az élet bizonyos területén
valamely közeli családtagja vagy felmenője életét éli újra, utánozza le öntudatlanul.
Gyakran jelentkezik úgy, hogy a felmenője nehéz sorsát átvevő semmit sem tud
arról a rokonról, akit öntudatlanul követ. Az állítás egyik célja a sorsátvétel felfedése
és megszüntetése, más szóval az, hogy a kliens a saját életét élje.
szabad szellemmozgás: a családállítás újabb, kevésbé elterjedt formája. Ebben
sem az állítás résztvevői, sem az állításvezető nem beszélnek, hanem a történések
teljes egészében egy magasabb rendű gyógyító erőre vannak bízva, amely irányítja
a képviselők mozgását. A viszonyok e spontán mozgás során rendeződnek,
látszólag maguktól. Bert Hellinger ma már főképp a szabad szellemmozgáson
alapuló állítást végzi és eltávolodott a maga alkotta eredeti formától, amelyet
családállítók ezrei továbbra is követnek.
szeretet: a családállítás szerint a családot és egyes tagjait a szeretetből fakadó erő élteti.
Jelentése, akárcsak a tiszteleté, eltér a megszokottól. A személyes érzelmeknél lényegesebb mélyebb,
azoktól szinte független kötődés, odatartozás, egységérzet és hűség elegye.
A szeretet áramlását és kifejeződését akadályozhatja a rend felborulása.
Utóbbi rendszerint valamely, a nehéz sors körébe tartozó eseményből fakad.
szervezetállítás: a rendszerállítás egyik területe, a családállítás elveinek alkalmazása
a társadalmi életben, szervezetek, cégek, közösségek viszonyainak rendezése
állítással.
téma: a kliens problémája. Lehet betegség, konfliktus, kudarc, tartós rossz érzés,
erőtlenség, sorscsapás, baleset – bármi, ami tartós és súlyos terhet jelent a kliens életében.
A családállítás ereje nagy mértékben a téma mélységén és erején múlik.
testvér: a családállításban teljes értékű testvérnek számít a féltestvér és
a halott vagy meg nem született testvér is.
tisztelet: a családállításban bizonyos viszonyokban automatikusan jár a
tisztelet, például a gyerektől a szülőnek, függetlenül az emberi minőségtől,
vagy a személyes jó viszonytól. A rangsorban lejjebb álló tisztelettel tartozik
a felette állónak, vagyis a fiatalabb családtag az idősebbnek. A tartalma más,
mint a személyes érdemeken alapuló tisztelet. Kulcsfogalom a családállításban. A kifejezése
gyakran gyógyító erejű. A kifejezés módja a meghajlás.
vak állítás: a képviselők nem tudják, kit képviselnek, csak az érzéseikre hagyatkozhatnak.
Általában a fedett állítással kombinálva alkalmazzák.